Takamatsu Toshitsugu (1887-1972)

A Mongol Tigris

A Togakure Ryu Ninjutsu 33. nagymestere

Hatsumi Masaaki tanára

 

Toshitsugu Takamatsu 1887. március 10-én született Hyogo tartomány Akashi falujában Hisatsugu Takamatsu néven. Később változtatta meg a nevét Toshitsugu-ra, amit ugyanazzal a kanjival írnak, de máshogy ejtik/olvassák. Édesapját Yasaburo (úgy is ismert, mint Gishin) Takamatsu-nak hívták. Kobe városában volt gyufa gyára. Édesanyja neve Fushi volt. A legtöbb idejét nagyszüleivel töltötte, akik gondoskodtak róla. Nagyapja Toda Shinryuken Masamitsu volt.

 

Toda hátgerincmasszőr volt, egy rendelővel Kobe-ban. Volt egy Budo-Dojo-ja is és ő volt a Shinden Fudo Ryu Soke-ja is. A családja Samurai ranggal rendelkezett, de a felmenői ninják voltak. Ez titok volt, és csak az után lett nyilvános, hogy Takamatsu meghalt. Ő volt az utolsó a Toda családból, aki örökölte a ninja hagyományt.

 

Takamatsut Jutaro-ként is hívták. Édesapja úgy gondolta, jót tesz neki, ha csatlakozik a hadsereghez. Takamatsu nagyon félénk volt, éppen ezért édesapja szerette volna, ha kipróbálja a Budo-t, ami által megerősödne és önbizalmat szerezne. Kilenc évesen kezdte gyakorolni a Shinden Fudo Ryu-t. Ez igazából nem volt edzés. Toda és a tanítványai őt használták, hogy körbe dobálják a dojoban. Egy év után tanulta meg az első technikáját. Innentől kezdve, Toda személyesen edzette Takamatsut. Tizenhárom évesen nagyapjától megkapta a Menkyo Kaiden-t a Shinden Fudo Ryu-ra.

 

A Shinden Fudo Ryu után Toda megtanította neki a Koto Ryu-t, Gyokko Ryu-t, Kumogakure Ryu-t és a Togakure ryu-t. De Takamatsu-t nem igazán érdekelte a Ninjutsu. Körülbelül ebben az időben találkozott Mizuta Yoshitaru Tadafusa-val, aki Takagi Yoshin Ryu-ra tanította. Takamatsu rendszeresen edzett vele is, és tizenhét évesen szintén Menkyo Kaiden-t kapott Mizuta-tól. Ezekben az időkben a tanárok Menkyo Kaiden-t adtak még akkor is, ha a tanítvány még nem állt készen. Ez rávezette a tanítványokat, hogy még keményebben edzenek. Ezt a szokást Sakizuke-nak hívták.

 

Szintén ugyanebben az időben találkozott Ishitani Matsutaro Takekage-val, aki édesapja munkavállalója volt. Ishitani Matsutaro Takekage híres volt Japánban a harcművészeti kiválósága révén. Ő tanított Takamatsu-nak Kuki Happo Biken no jutsu-t. Emellett a Ninjutsu különböző formáit is megtanította: Hon Tai Yoshin Ryu, Gikan Ryu és Shinden Muso Ryu. Ishitani mindegyik stílus Soke-ja volt.

 

Takamatsu húsz évesen kilépett apja gyárából és Kínába ment, hogy tesztelje, amit idáig tanult. Koreában találkozott valakivel, akit Kim Kei-mei-a-nak hívtak. Az illető tanár volt, és tanította Takamatsu-t. Az idő alatt, míg távol volt, tizennyolc koreai és kínai harcművészetet sajátított el. Aztán megbetegedett. Ezért hazatért, és egy yamabushi (hegyi szerzetes) gyógyította meg! Miután meggyógyult, visszatért Kínába.

 

Takamatsu rengeteg harcba keveredett. A Moku no Tora becenevet is megkapta, ami Mongol Tigrist jelent. Tizenkilenc csatában harcolt, amiből csak hét volt verseny. A halálos küzdelmei a többi harcművésszel való kötekedései voltak, akik hallottak a hírnevéről. Egy ilyen harcban Takamatsu elvesztette az egyik szemét, amit később üvegszemmel helyettesítettek.

 

Ezután Takamatsu elkezdett másokat tanítani. Naponta több, mint nyolcvan embert tanított. Tanított japánokat, kínaiakat, franciákat és amerikaiakat. Amikor visszatért Japánba, megválasztották a Japán Harcművészeti Szervezet (Nippon Minkoku Seinen Botoku Kai) vezetőjének. Mindez azelőtt történt, hogy harminc éves lett volna.

 

1919-ben visszatért Japánba, és beállt a Hiei-hegyen lévő Tendai kolostorba Kyoto közelében és szerzetes lett. Később ő lett a kolostor egyik képviselője azért, hogy jóvá tegye fiatal korabeli bűneit.

 

Tane Takamatsu-val házasodott össze, aki 1886-ban született Hirakata régióban. Leánykori neve Uno volt. Saját gyermekeik nem voltak, viszont örökbe fogadtak két lányt. Takamatsunak Japánban is rengeteg tanítványa volt, habár leginkább Ju jutsu és Bo jutsu mestereként ismerték. Nagyjából csak a Kukishinden Ryu kapcsán ismerték. Az első dojo-ja a Sukisha Dojo volt (jelentése: a hely azoknak, akik élvezik a harcművészetet). Ő edzette Koba Kushiro-t, Sato Kimbei-t, Hanaoka Nangaku-t, Ueno Takashi-t, Takeuchi Kikakusai-t, Kimura Masaharu-t, Fukumoto-t, Akimoto Fumio-t, és még sokan másokat.

 

Utolsó és legismertebb tanítványa Dr. Masaaki Hatsumi, aki az egyetlen tanítványa maradt élete végéig. Hatsumi megtanulta Takamatsu összes hagyományát.

 

Hatsumi Takamatsu 50-es éveiben kezdett vele tanulni. Takamatsu olyan dolgokat tanított neki, amiket soha senkitől nem tanult korábban. Takamatsu már nem edzett, mikor a 80-as éveiben járt, viszont figyelte Hatsumi fejlődését. Egy évvel halála előtt, Takamatsu kijelentette Hatsumi-nak, hogy megtanított neki mindent, amit tudott és ezzel visszafizette Toda Sensei, Ishitani Sensei és Mizutani Sensei felé kedvességüket. Hatsumi ekkor már megkapta a nagymester címet, de továbbra is a mestere mellett maradt és tanult.

 

Toshitsugu Takamatsu 1972. április 2-án halt meg, 85 évesen. Maradványai Kumedra temetőben vannak eltemetve, Nara városához közel, ahol utoljára élt. Nagyszerű ember és élő példája volt egy igazi harcművésznek. Ő volt az utolsó azon igazi ninjáknak, akik igazi harcban is részt vettek. Mi, a Bujinkan tagjai nagyon büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk annak a hagyománynak, amely ettől a nagy embertől hozzánk eljut.

 

 

Hatsumi Masaake (1931-)

Hatsumi Masaaki 1931 decemberében született Noda városában, Chiba prefektúra, Japán. A harcművészetek iránt lelkes érdeklődéssel nőtt fel, és fiatal éveiben sokféle harcművészeti stílust gyakorolt. Hatsumi hét éves korában kezdett el gyakorolni, amikor megtalálta édesapja Bokuto-ját (fa kardját). Ettől a ponttól kezdve sok népszerű japán harcművészetet tanult, és rangokat szerzett karatéban, aikidoban, és judoban. Miután megszerezte a fekete öv negyedik fokozatát a judoban, felkérték, hogy tanítson egy amerikai katonai bázison. Ekkoriban húszas évei elején járt, és feltűnt neki, hogy a nagy amerikaiaknak meg volt a méretük és természetes tehetségük; valamint, hogy amit egy tipikus japánnak évekbe telik elsajátítani, azt a katonák hónapok alatt megtanulták. Megkérdőjelezte addigi edzését… Mire jó a harcművészet, ha egy nagyobb és erősebb ember könnyen le tud győzni? Hatsumi tehát elkezdett egy igazi harcos tradíció után kutatni.

Mialatt kobuto-t („ősi fegyverek”) tanult egy híres oktatótól, Hatsumi hallott egy tanárról, név szerint Toshitsugu Takamatsu-ról Kashiwabara városból, ami Iga régió nyugati részén található Japánban. Mint egy utolsó reményként, hogy találjon egy mestert, aki képes átadni egy élő harcos tradíció lényegét nem pedig valami rekreációs sport vagy élettelen művészet formáját, Hatsumi átutazott a Honshu-szigeten, hogy felkeresse a mestert, akit egész életében keresett.

A vonatút Hatsumi házától Takamatsu otthonáig körülbelül fél napot vett igénybe. 1957-ben, a Takamatsu-val való találkozáskor, Hatsumi Takamatsu-ból különleges aurát érzett áradni. Amikor ők ketten találkoztak, Takamatsu már benne volt a hatvanas éveiben. Hatsumi csak huszonhat éves volt. Önbizalommal telve, Hatsumi párbajozott a veterán harcossal és megtanulta az edzés valódi jelentését. Hatsumi saját szavaival élve:

„A technikája által okozott fájdalom különbözött bármilyen fájdalomtól, amit valaha elszenvedtem. Idáig csak hideg, pillanatnyi fájdalmat éreztem, míg Sensei forró, égető fájdalomnak tett ki. Olyan volt, mintha valami felrobbanna, mintha a véremet azonnal kiszívnák és én azonnal meghalnék. Nem csak egy Gyaku-t használt ellenem, hanem négyet vagy ötöt. Azonnal tudtam, hogy ez az, amit kerestem. Megkértem, hogy legyek a tanítványa.” Abban az időben Takamatsu nem fogadott új tanítványokat, és mégis, valami különlegeset látva ebben a fiatal férfiban, beleegyezett, hogy tanítsa. Takamatsu-nak olyan volt, mint egy újbóli találkozás, semmint egy első találkozás. Egy Hatsumi-nak szóló versben Takamatsu ezt írja:

„Tenei éra éveiben volt egy nagy Koppo mester. Nyugodt volt és békés, mint a tavaszi virágok. De olyan bátor is, hogy még tíz ezer ellenség se tudott félelmet elérni benne. Még egy vadállatot is képes volt földre teríteni egyetlen mozdulattal.”

 

Több mint ötven éven át Hatsumi Takamatsu felügyelete alatt edzett, és 1972-ben, tanára halálával Hatsumi Sensei lett az örököse az utolsó és legrégebben létező ninja tradíciónak.

Hatsumi egy Nihonga (japán stílusú) festő, és voltak kiállításai Noda-ban, Ginza-ban (Nagai Galéria), stb. A rengeteg edzéssel eltöltött évei alatt Hatsumi adott harcművészeti útmutatást megszámlálhatatlan filmhez (Ninja Nights), sorozathoz (Jiraiya, Ninja fiú Fujimaru) & színházi előadásokhoz.

 

 

Kronológia

 

1931. decemberében Hatsumi Masaaki megszületik Noda városban
1932. Amikor huszonhat éves volt, találkozott Toshitsugu Takamatsu-val Kashiwabara városban az Iga régió nyugati részén, Japánban.
1933. november 3-án előadást tart a japán trónörökösnek a Ninpo-ról
1934. kiadják a Shinobi no mono c. filmet Ishikawa Goemon-ról és Momochi Sandayu-ról. Hatsumi volt a filmcég tanácsadója
1935. a Sárkány-Fa éve. Rendszeres szereplője a gyerek sorozatnak, Suteki na Mama!
1936. április 02-án tizenöt év tanulás után Toshitsugu Takamatsu otthonában, Nara-ban (Osakatól Északra) 83 évesen meghal. Pár évvel korábban Takamatsu már eldöntötte, hogy Hatsumi lesz a következő egyedüli örököse és Soke-ja (Nagymestere) a következőknek:

• Togakure Ryu Ninjutsu, 34. nagymester
• Gyokko Ryu Kosshijutsu, 28. nagymester
• Kukishinden Daken Happo Bikenjutsu, 28. nagymester
• Shindenfudo Ryu Dakentaijutsu, 26. nagymester
• Gyokushin Ryu Ninjutsu, 21. nagymester
• Koto Ryu Koppojutsu, 18. nagymester
• Takagiyoshin Ryu Jutaijutsu, 17. nagymester
• Gikan Ryu Koppojutsu, 15. nagymester
• Kumogakure Ryu Ninjutsu, 14. nagymester

19??. A szervezet a Bujinkan Dojo (Isteni Harcosok Csarnoka nevet kapja, tiszteletül a mesterére, Toshitsugu Takamatsu-ra

1982. Először utazik Nyugatra (Dayton, Ohio, USA), hogy Budo-t tanítson. Első Taikai Japánban
1983. Elnyeri a Legjobb Oktató Díjat a Black Belt Magazintól (olvasói szavazatok alapján). Kiadják az első Bujinkan-nal kapcsolatos videót. Első külföldi Taikai: USA
1984. Első utazása Európába (London, Egyesült Királyság), hogy Budo-t tanítson. Taikai: az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban
1985. A Jiraiyai c. gyerekeknek szóló kalandsorozatban szereplő, melyet az Asahi Televízió készített. Yamaji Tetszuzan (Jiraiya apja és tanára) szerepét játszotta. Taikai: az Egyesült Államokban, Egyesült Királyságban és Svédországban
1986. Taikai: az Egyesült Államokban, Egyesült Királyságban, Svédországban és Izraelben
1987. Japán Irodalmi Művészek Klubjának Nemzetközi Osztályának igazgatója 1990-94 között. Taikai: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország
1988. 60. születésnapjára köszöntő levelet kap az amerikai elnöktől, George Bush-tól. A Texas Rangers tiszteletbeli tagja. Taikai: USA, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország, Németország
1989. Tiszteletbeli Ph.D fokozatot kap a természettudományok területén egy amerikai egyetemtől. Juan Carlos-tól, Spanyolország királyától megkapja a Kereszt Medált és a Nap Medált. Elfogadja a Japán Irodalmi Klub Nemzetközi Osztályának Igazgatói pozícióját. Taikai: USA, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország, Németország, Ausztrália, Luxemburg, Portugália, Izrael.
1990. Fő téma az évben a Rokushaku Bojutsu & Taijutsu. Taikai: USA, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország, Argentína
1991. Fő téma az évben Sojutsu (Yari) & Kodachi. Lovaggá ütik Frankfurtban. Taikai: Egyesült Királyság, Németország, USA
1992. Fő téma az évben Naginatajutsu, Daisho Sabaki Gata & Taijutsu. Átnevezi a ninjutsut budo taijutsu-ra, hogy tükrözze az egyre nagyobb létszámú edzések hozzáférhetőségét a tanítványok számára. A Zen Nippon Todo Renmei (Japán Kard Szövetség) elnökétől, Nakazawa Toshi-tól megkapja a Todo Hanshi címet (A kard útjának mester tanítója). Tiszteletbeli tagja az Arizona Rangers-nek. Köszönő levelet kap az FBI-tól. Taikai: Egyesült Királyság, Új-Zéland, Spanyolország, USA
1993. Fő téma az évre Bikenjutsu & Taijutsu. Szeptember 9-én megnyitja a Bujinden-t (honbu dojo – fő dojo). Taikai: Hollandia, Spanyolország, USA
1994. Fő téma az évre Jojutsu, Tachi és Taijutsu. Taikai: Spanyolország, USA
1995. Fő téma az évre Shinden Fudo Ryu Dakentaijutsu Happo Biken. Taikai: Olaszország, Svédország, USA
1996. Fő téma az évre Kukishinden Ryu Taijutsu Happo Biken. Megkapja az International Cultural Promoting Association Nagy díját, a japán császár aláírásával. Taikai: Németország, Egyesült Királyság, USA
1997. a Sárkány-Fém éve. Fő téma az évre Koppojutsu. Novemberben Hatsumi Sensei kulturális díjat kap. Taikai: Hollandia, USA
1998. Fő téma az évre Kosshijutsu. Májusban pápai elismerésben részesül. Taikai: Spanyolország, USA
1999. Fő téma az évre Takagi Yoshin Ryu Jujutsu és a hivatalos viselet az évre a hakama. Taikai: Norvégia, USA
2000. Fő téma az évre Juppo-sessho, Kunai, Ninja-to, Tessen, Kyoketsu-shoge. Taikai: Anglia és USA. Hivatalosan az utolsó év, hogy Hatsumi Sensei tengeren túlon Taikai-t tart.
2001. Fő téma az évre Roppo Kuji no Biken Budo no Kiso. Különleges Taikai-t tartanak Japánban. A lényeg a Yugen no Sekai-on van (meg nem nyilvánult világ)
2002. Fő téma az évre Gyokko Ryu Happo Biken, Bo és Ken előtérben a Kasumi no Ho (körülfogó köd)
2003. Fő téma a Shinden Fudo Ryu-n nagy hangsúly
2004. Fő téma az évre Kukishin Ryu, lényeg a Kuki Taisho-n van (kilenc mosolygó démon)
2005. Fő téma az évre Togakure Ryu Ninpo Taijutsu, kiemelve a Kieru no Kankaku (eltűnés érzése)
2006. Fő téma az évre Mu (nincs téma), de később a fókusz a Sainou-ra (tehetség, képesség), Tamashii-ra (lélek), és Utsuwa-ra (kapacitás) terelődött (amit lehet úgyis ejteni, hogy Sainou Kon Ki). A hangsúly a Nawa no Kankaku-n volt (kötél érzése)
2007. A Fémtigris éve. Fő téma az évre Rokkon Shoujou (a lélek befolyásolása nevetésen keresztül), a hangsúly a Tachi-n.

 

Hálás köszönetünk az eredeti szöveg szerzőjének: Joe Maurantonio

Link: http://www.kihon.com/articles/masaaki_hatsumi.html

http://www.nydojo.com

 

 

 

Ed Martin (Papa san) (1934-2017)

 

A TWA pilótájaként dolgozott a ’70-es és ’80-as években. Sokat volt távol a családjától, aggódott a felesége és 3 lánya biztonsága miatt. Sok félét kipróbált, de egy se volt olyan, ami igazán passzolt volna hozzá egészen addig, amíg nem találkozott a Ninjutsu-val.

Hatsumi Masaake volt az egyetlen hiteles oktató akkoriban, közvetlenül az. Váltott a Karatéról.

„Amikor a tanárunk elment erre a Ninjutsu szemináriumra és megmutatta mit csinálnak, ANNYIVAL jobb volt, mint amit mi csinálunk.”- mondta nekem Papasan nagy, kedves mosollyal, mikor kérdeztem tőle, hogy találkozott a Ninjutsu-val.

A lányai csatlakoztak hozzá. Idő elteltével ő maga is 15 danos mesterré vált, ám lányai is elismerést kaptak az iskolai bántalmazók, durva randik és egyéb zaklatások kezelése miatt. Az emberek Ninjutsu tanórákat és útmutatást kértek, ennek az lett az eredménye, hogy teljes munkaidős oktató lett. Ez elég elfoglalttá tette őt, még át is alakították a családi tanyát edzőhellyé.

Minden tavasszal visszatér Japánba, hogy friss instrukciót kapjon. Gyakran kérik fel a növekvő számú hazai- és nemzetközi Ninjutsu kiállításokon, hogy részt vegyen. Mint Ninjutsu oktató, megkérték, hogy írjon az önvédelem rovatba a helyi újságban. Elismerve az írását, felkérték, hogy szerkesztő legyen egy közösségi újságban, az East Penn Commentator-ban.

A sok elfoglaltság ellenére még mindig tudott időt szánni egy DVD elkészítésére „Self Defense For Everyone”- címmel. („Önvédelem mindenkinek”). Emiatt érdemi kitüntetést kapott Hatsumi Masaake-tól, és egy javaslatot a Ninjutsu nagymesterétől, hogy készítse el a folytatását.

Ed Martin 2015-2017 a Ginrei Arashi Tennin Dojo hivatalos vezetője volt.

 

Papasan és David Holt

 

Norvégiában a 2002-es Taikai-on találkoztak. Nagyon megkedvelték egymást, ennek az lett az eredménye, hogy Papasan-t meghívta Budapestre, hogy szemináriumot tartson a Ginrei Dojo diákjainak. Ez egy mély barátság kezdete volt, és többször is eljött Magyarországra. Dave halála után a Ginrei Dojo meghívta Papasan-t, hogy szemináriumot tartson, a diákok el tudták vinni a temetőbe, hogy meglátogassa régi barátja sírját.